Benczekovits Beatrix, Könyvtárunk Olvasószolgálati és tájékoztatási osztályának vezetője a 2003. szeptember 1-jétől 2008. augusztus 31-éig terjedő időszakra elnyerte az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgató-helyettesi státusát.

Az új főigazgató-helyettesnek szakmai munkájához sok sikert kívánunk.

 

A Szerkesztőség

 

 

 
 
Magas szakmai elismerés

 

Rády Ferencnek, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettesének – Szent István ünnepén – Szinnyei József-díjat adományozott Hiller István miniszter (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma).

 

A kitüntetett szakembernek szívből gratulálunk, s jövőbeni feladatainak ellátásához jó egészséget kívánunk

 

A Szerkesztőség


Agrár-Szakirodalmi Szolgáltatóház


Mezőgazda Kiadó


 

Séta Magyarország növényei között

 


Kedves Olvasóink!

Kiadványunkban ebben az évben új sorozatot indítottunk.

Úgy gondoltuk, hogy intézményünk ritka, becses, archív anyagából válogatunk és kollégáink, olvasóink figyelmét felhívjuk erre, bemutatjuk azokat. A kiválasztás sokkal nehezebbnek bizonyult, mint ahogy elképzeltük; ugyanis kiderült, hogy a bőség „eláraszt” bennünket. Minden kiadványnak megvan a maga különlegessége, története, szépsége. Elsőként Lippay János 1664-ben magyar nyelven megjelent csodálatos könyvkölteményét, a „Pozsonyi kert”-et mutattuk be; remélve, hogy örömet szereztünk olvasóinknak ezzel.

Amikor e cikkhez az anyagot gyűjtöttem, valószínűleg többen szabadságukat töltötték, valamilyen formában pihentek itthon vagy külföldön. Bizonyára sokan a természet szépségét élvezték. Ez a feltételezés irányította a figyelmet egy nem igazán régi – mindössze száz éves – ám nagyon fontos ismereteket tartalmazó könyvre.

Vajon amikor kirándulunk, sétálunk vagy csupán engedjük, hogy a természet körülvegyen bennünket, a lábunk előtt heverő, a szemet gyönyörködtető virágokat felismerjük-e, meg tudjuk-e nevezni? Bár ezek ismeretére szerencsére jó néhány könyv, atlasz segítségünkre lehet - mi most Wagner János: Magyarország virágos növényei című könyvét választottuk. A XX. század legelején a Királyi Magyar Természettudományi Társulat felkérte Wagner Jánost, aradi tanítóképző-intézeti tanárt, hogy Hoffmann Károly Növényatlaszát fordítsa le és dolgozza át a magyar viszonyoknak megfelelően.

Wagner János 1902-ben a felkérésnek eleget tett és az Atheneum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Kiadója jóvoltából 2003-ban Budapesten „Magyarország virágos növényei” címen megjelent a könyv. Mágocsy-Dietz Sándor (aki a „szokásos revíziót” kapta feladatául az Előszóban így írt erről: „Wagner áttanulmányozván a német munkát, arra az eredményre jutott, hogy voltaképen új magyar növénytani képes könyvet kell írnia, nemcsak azért, mert Hoffmann sokszor igen rövid, alig tájékoztató növényleírásait pontosabb, részletesebb leírással tartotta szük-ségesnek pótolni, hanem főleg azért, mert hazánk növényzete nagyon sokban különbözik Németország flórájától: a mienk gazdagabb és szebb!”

Hoffmann Károly „Pflanzen-Atlas”-ának dr. Hoffmann Gyula által átdolgozott harmadik kiadása 875 növényt mutat be, s ebből Wagner 56 növényt elhagyott, mivel ezek hazánkban nem teremnek meg. A megmaradt 819 növényleírást 446-tal kibővítette, így a magyar kiadás 1265 növényt mutat be.

Nemcsak a növény leírással bővebb a magyar kiadás, a képek száma is meghaladja a német kiadásét. Hoffmanntól átvett 64 színes táblán 354 növény szerepel. Wagner János kibővítette ezt három új színes táblával, ahol 21 Magyarországra jellemző növényt közöl, így a magyar kiadás színes képeinek száma 375. Úgy gondolom megérdemlik, ha itt megemlítem Réti Ödön és Wagner Ágoston rajztanárok nevét. Réti Ödön a 67. tábla képeit készítette, Wagner Ágoston ügyességét a 66. tábla dicséri.

A könnyebb tájékozódás érdekében Linné rendszerét követik, így a nem szakember is jól eligazodik. A leírt növények csoportosítása híven követi a német eredetit. A növények leírását magába foglaló részt – ez a munka zöme, gerince – egységes névjegyzék zárja le.

A leírt növények magyar megnevezésére elsősorban Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály „Magyar Füvészkönyv”-ét vették alapul.

A német eredeti munkával szemben új szempontot is alkalmaztak; miszerint közzétettek minden olyan magyar nevet, melyet a gyűjtés során sikerült fellelni. Így lett e könyvben a felvett magyar növénynevek száma közel 6000.

A másik lényeges különbség, hogy a növénynemhez tartozó növényfajok leírása után felsorolták azokat a fajakot, amelyek még Magyarország területén megtalálhatók, de a könyvben ismertetésükre már nem kerülhetett sor.

A növények bemutatását magába foglaló részt egységes névjegyzék zárja.

„… A növények leírásában Wagner szaktársam arra törekedett – írja Mágocsy-Dietz Sándor, - hogy lehetőleg könnyűvé tegye a növények felismerését, még azoknak is, kik behatóbban nem foglalkoztak a növények neveinek felkeresésével, illetőleg a növények meghatározásával. Éppen ezért a német munka leírásait nem fordította le egyszerűen és, ha egyik-másik növény leírását le is fordította, mindig bővítette, helyesbítette; a legtöbb növényt azonban újonnan írta le a segédmunkák és saját tapasztalata alapján, különösen pedig önállóan járt el a ritkább növények, nevezetesen a magyar növények leírásában.

Mindezeket figyelembe véve, a magyar kiadás nem tekinthető egyszerű fordításnak, hanem a német munka felhasználásával készült eredeti magyar műnek.”

A könyv a Tájékoztatóval indul, ahol ismerteti többek között a növény „testrészeit” és a könyv használati módjára is kitér. Közli Linné rendszerét, majd azt Engler A. természetes rendszerének a kivonata követi, amely „…főtekintettel a Magyarországon képviselt családokra” vonatkozik. Felsorolja azoknak a botanikusoknak a névjegyzékét, „…a kik a könyvben ismertetett vagy legalább fölsorolt növények neveit megállapították.” Pótlást és hibaigazítást tesz közzé . Ezután 24 osztályba sorolva ismerteti a növényeket 582 fekete-fehér illusztrációval, majd betűrendes tárgymutató segít a keresésben. A könyvet 67 színes tábla zárja.

Mielőtt az illusztrációkat bemutatnánk, ismerkedjünk meg a könyv létrehozóival.

Wagner János tanár, botanikus: 1870. április 20-án Temeskeresztesen született.

1893-ban tanítóképző intézeti tanári képesítést szerzett. Csáktornyán, Kiskunfélegyházán, Aradon tanítóképző intézeti tanárként dolgozott. 1911-től Budapesten élt és főfelügyelőként, főigazgatóként munkálkodott. 1928-ban vonult nyugalomba.

Magyarország és a Balkán (főleg a Rila-, Rodope- és Balkán hegység flóráját kutatta. Monografikusan feldolgozta a Centaurea fajokat és a hársakat. Számos dolgozata jelent meg, főleg a Magyar Botanikai Lapokban. Főbb művei: Magyarország virágos növényei (Bp., 1903); A kis kertész (Bp., 1906); Magyarország gyógynövényei (saját színes festményeivel, Bp., 1908); Magyarország hársai (Kertészeti Közl. 1941-1945).

Népszerű és ifjúsági műveket is írt. Több növényt is neveztek el róla.

1955. május 23-án Budapesten hunyt el.

Mágocsy-Dietz Sándor 1855. december 7-én született Ungváron.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Előbb középiskolai tanári oklevelet szerzett, majd növénytanból doktori oklevelet nyert. 1889-ben a növénybiológia és a mikológia egyetemi tanára, 1897-ben pedig egyetemi rendkívüli tanár lett. Szinte minden európai országban folytatott botanikai tanulmányokat. Nagyszabású irodalmi munkásságot fejtett ki; tanulmányait nagyrészt a Természet-tudományi Társulat c. folyóiratban, az Akadémia kiadásában jelentek meg. Sokrétű pedagógiai munkásság is jellemezte. Neki köszönhetően kapott önálló tanszéket a növényrendszertan és a földrajz. Neki tulajdonítják azt a felvetést is, miszerint a mezőgazdasági oktatásban résztvevő tanároknak a szakmai képzettségük mellé pedagógiai ismeretekkel is kellene rendelkezniük. Hét évtizeden át volt a Természettudományi Társulat tagja, elnöke.

Főbb művei: Erdészeti növénytan (Fekete Lajossal és Rejtő Adolffal együtt Deák Ferenc-díjban részesültek, Bp., 1891, 1896,), Rügy és levélhullás (Bp., 1882), A növények talajálló irányának okairól (Bp., 1887), A növények táplálkozása, tekintettel a gazdasági növényekre (Bp., 1909), a növénytan múltja, jelene és jövője hazánkban (Bp., 1926), Erdészeti növénytan (Fehér Dániellel, Bp., 1929-31).

1945. február 27-én halt meg Budapesten.

Hoffmann, H. Henrik Károly Hermann, német botanikus – (az 1895-ben Budapesten kiadott Pallas Nagy Lexikon adatai szerint) - 1819. április 22-én született Rödelsheimben.

Giessenben és Berlinben a medikát tanulmányozta, majd Giessenben 1842-től magán tanár, 1853-tól pedig a botanika tanára.

Nevezetesebb munkái: Untersuchhungen über d. Pflanzenschlaf (u.o.1851), Pflanzenverbreitung und Pflanzen-wanderung (Darmstadt, 1852), Witterung u. Wachstum, oder Grundzüge d. Pflanzenklimatologie (Lipcse, 1857), Mykologische Berichte (u.o. 1878-73(?), 3. rész).

Most pedig gyönyörködjünk a következő oldalak szépségében.

 Dr. Sinóros – Szabó Botondné


 

 

 

Mint az élet vize

 

Etyek dinamikusan fejlődő kisvárosában, Magyarországon szinte egyedülállóan, megfordult a születések és halálozások aránya a születések javára. Ez a fogyatkozó magyarság tényéhez képest reményt keltő. Ez a város kiemelkedő, borászatban rejlő adottságainak és jól szervezett politiká-jának is köszönhető, tudtuk meg Kálmán Lajostól, Etyek polgármesterétől, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban megrendezett, európai uniós programsorozat első félévi záró rendezvényén (l. Nálunk történt). A kisvárost bemutató előadók hangsúlyozták, hogy bár az Európai Unióhoz csak 2004. május 1-jén csatlakozunk, már most ugyanabban a szellemben kell munkálkodni, ténylegesen felkészülni a változásokra.

A bor a vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben, s megfontoltan isszák” – mondja a Szentírás (Sir 31,27-28). S ez a megfontoltság kell, hogy jellemezze a magyar bortermelést is, amikor a borok minőségi kategóriákba való besorolásáról van szó. A különböző borvidékek elsődleges feladata az eredetvédelem, és csak akkor szabad megtartani a „minőségi” jelzőt, ha az stabil piacot és bevételt ad a termelőnek és a borásznak. A magyarországi borászok előtt többféle stratégia áll: az első lehetőség az összefogás, a tárgyaló-képességet megteremtő pinceszövetkezetek létrehozása; a második a közösségi marketing; a harmadik út olyan bor készítése, amely máshol nincs (eredetvédelem, speciális palackforma stb.); vagy olyan bor termelése, amit támogatnak – hangzott el Müller István, az FVM Mezőgazdasági Főosztály tanácsosának előadásában. Azok, akik eddig is becsületesen betartották a magyar borkészítés szabályait, azok ezután is megállják a helyüket az európai piacon és szinte változás nélkül folytathatják a tevékenységüket, kivéve egy pontot: kötelező a melléktermék lepárlása és a törköly 10 %-ának leadása. Müller István röviden ismertette az EU borpiaci rendtartását, ami összefoglalva: tiltja a szőlőültetvények területének növelését (csak akkora felületen lehet telepíteni, amekkora felületen felszámolták a szőlőültetvényt); támogatja: a kivágást, a szerkezet átalakítást célzó beruházást (kevesebbet termő, de minőségi fajták), az exportot, a földrajzi eredetnévvel rendelkező borok marketingjét.

 Az Etyeket bemutató programból kiderült, hogy a városnak példamutató a vidékfejlesztési politikája. Úgy kívánják fejleszteni a város infrastruktúráját, hogy közben a hagyományokat is megőrzik. Ennek szerves része a városrendezési terv, amelyben szigorú szabályok határozzák meg a felépítendő ház illeszkedését a városképbe.

A napokban hallhattunk a híradásokból a „Tálentisz programról”, amelyet Etyek is aláírt. A tudásközpont létrehozásának terve már a külföldön élő magyar tudósokat is elérte, akik szívesen visszatérnének egy ilyen tudásmag támogatására. A későbbiekben is figyelemmel kísérjük a Tálentisz program alakulását Etyeken.

Balogh Beáta

 

 

Hírek

 

Nálunk történt

 


    2003. június 3-án – az Agrár-kulturális rendezvénysorozat keretében – Szabó T. Attila biológus (Veszprémi Egyetem, Biológiai Intézet) tartott előadást Reneszánsz herbáriumok és a magyar nyelvű tudományosság születése címmel.

A rendezvényen bemutattunk XVI. századi füveskönyveket: kezdve Sylvester János Grammatica Hungaro-latina-jával, az első latin-magyar botanikai leckével (1539), a Melius Juhász Péter-féle Herbárium-mal (1578), az első magyar nyelvű természettudományos kézikönyv előzmé-nyével és bezárva Beythe András Fiveskönyvével (1595), az utolsó magyar reneszánsz Herbárium-mal.

A szakmai összejövetel házigazdája Gulácsiné Pápay Erika főigazgató, szervezője pedig Frendl Kata szak-tájékoztató volt.

    2003. június 13-án Etyek bemutatkozik c. rendezvényünkre hívtuk meg az érdeklődőket.

Program

·        Főigazgatói köszöntő (Gulácsiné Pápay Erika)

·        Az etyeki régió bemutatása (Kálmán Lajos polgármester)

·        A magyar szőlő és borágazat lehetőségei a csatlakozás után, teendők a csatlakozásig (Dr. Müller István tanácsos, FVM Mezőgazdasági Főosztály)

·        A magyar bor kapcsolatai Európával (Dr. Csoma Zsigmond, a Magyar Mező-gazdasági Múzeum munkatársa)

·        Fórum

·        Az Etyeki Művészeti Iskola növendékeinek hagyományőrző műsora

·        Az MTV Etyekről szóló Főtér c. műsorának levetítése és Etyek honlapjának bemutatása

A rendezvény ideje alatt az etyeki pincészetek borkóstolóval egybekötött borvásárt tartottak, melyet sajtkóstoló és sajtvásár egészített ki.

A találkozó alkalmával megtekinthető volt egy Etyek történetét bemutató fotókiállítás és Lucza Daniella kerámiái (l. részletesen a 17. oldalon).

    2003. június 25-én tartották a szerzők – Madari Ákos, az EURO Info Service ügyvezető igazgatója és Losonczi Lívia, az MTV „Úton – Európa Magazin” felelős szerkesztője – Hétköznapi Európa. Az Európai Unió filmen, szövegben és számokban c. CD-ROM bemutatójukat.

A rendezvényen megjelent Thomas Glaser, az Európai Unió magyarországi dele-gációjának információs és kommunikációs felelőse.

A közel egy óra időtartamú, 26 témakörben készített alámondásos, színvonalas EU filmanyagot, aktuális európai uniós kérdések bemutatását, intézmények leírását, egyedi statisztikai adatokat és más hasznos információkat tartalmazó interaktív, multimédiás CD-ROM egy olyan különleges kiadvány, amelyhez hasonló még nem jelent meg Magyarországon.

A CD kiemelkedő értéke, hogy közérthető formában tájékoztat az Európai Unió aktuális folyamatairól, s ezáltal mindenki számára hasznos a csatlakozásra való felkészülésben. Kiválóan alkalmazható intézmények, vállalkozások, oktatási intézmények, sőt valamennyi jövendő EU polgár tájékoztatására.

A narrátoros, kifejezetten érdekes és hangulatos filmek segítséget nyújtanak a bemutatásra kerülő aktuális uniós témák könnyed megértéséhez és feldolgozásához.

Az elektronikus dokumentum ára: 4000.- Ft+ÁFA/db

Fizetés módja: átutalás.

Megrendelés az alábbi címen (levélben, faxon, e-mailen):

Euro Info Service – 1245 Budapest, Pf. 1039.

Tel: 329-2170; 329-2487

Fax: 349-2053

E-mail: euroinfro@euroinfo.hu

Internet: www.euroinfo.hu

    2003. június 25-én bemutatta szolgáltatásait a prágai székhelyű SUWECO terjesztő és forgalmazó társaság.

A cég bel- és külföldi szaklapok, könyvek, elektronikus folyóiratok, CD-ROM-adatbázisok terjesztésével, szállításával foglalkozik.

 

 


 

Részt vettünk

 

    2003. május 6-án a Könyvtári Intézetnek az Európai Bizottság DELOS projektje keretében szervezett országos konferenciáján az Országos Széchényi Könyvtárban.

Téma

A digitális kulturális örökség megőrzése. Kezdeményezések és technológiák.

    2003. május 19-én a Magyar Elektronikus Könyvtár és a LibInfo új honlapjának előzetes bemutatásán az Országos Széchényi Könyvtárban.

    2003. május 28-án a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetségének jogutódja közgyűlésén a Hotel Mercure Budában.

    2003. május 29-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a MMM könyvtárának története, bemutatása. Válogatás a könyvtár régi ritka szakkönyveiből. Mezőgazdasági szakfolyóiratok a XVIII-XIX. században című rendezvényen.

A Múzeum „Gondolkodva gazdálkodni” elnevezéssel előadássorozatot rendezett a mezőgazdaság hazai múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 2003. március 25. és június 5. között, összesen 20 alkalommal zajlott program, melyeken előadóként a Múzeum munkatársai szerepeltek.

    2003. június 3-án a Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ) közgyűlésén a Szent István Egyetem Villányi úti épületében.

    2003. június 12-én az OSZK informatikai műhelyének első megbeszélésén az Országos Széchényi Könyvtárban.

Téma

Az URN mint az Internet források hosszú élettartamú azonosítója.

    2003. június 16-án a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár (Sopron) szervezésében az „Együttműködés a szakkönyvtári, elektronikus tájékoztató szolgáltatásokban” c. szimpóziumon.

    2003. június 18-án az ODR-ben szolgáltató könyvtárak vezetőinek rendezett konferencián a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában.

Téma

A teljesítményméréssel kapcsolatos pályázati felhívás előzetes megbeszélése – Az NKÖM Könyvtári Osztályának tájékoztatása

    2003. június 19-e és 21-e között az AgriExpo 2003 (agrárgazdasági, környezetgazdálkodási, élelmiszeripari) Kiállításon és Vásáron a Szent István Egyetemen (Gödöllő)

Szakmai rendezvények

Ø             2003. június 19.

Az EU csatlakozás hatása a növénytermesztési és kertészeti ágazatra című II. Agrárértelmiségi Tanácskozás

Ø             2003. június 20.

AGRÁRHÍD

Megtermeljük, de hogyan adjuk el? című szakmai vitafórum

Ø             2003. június 21.

BIOÉLELMISZEREK MINŐSÉGE ÉS FORGALMAZÁSA című, biohús, biotej és biopálinka konferencia.

1.      téma: Biohús és biotej termékek

2.      téma: Különleges érték a minősített biopálinka

    2003. július 4-én a Szent virágok, virágos szentek a hagyomány és a művészetek tükrében c. kiállítás és Papp Tibor Vándorok vigyázói útmenti keresztek c. fotótárlatának megnyitóján a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

2003. július 7-én „A termelők felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra” program keretében tartott tanácskozáson a Budapesti Agrár-kamarában.

    2003. július 7-én dr. Németh Imre miniszter Jász-Nagykun-Szolnok megyei látogatásával egybekötött határszemlén, melyet az aszálykárok felmérésére szerveztek a Jászapáti 2000 Mg. Rt. székházában, valamint a Javaslatok az aszálykárok mérséklésére c. tanácskozáson a Szolnok Megyei Önkormányzat dísztermében.

    2003. július 8-án az FVM és a Romániai Magyar Gazdák közötti együttműködésről szóló megállapodás aláírásán a Földművelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztériumban.

A megállapodást aláírással hitelesítette dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.

    2003. július 8-án dr. Németh Imre miniszternek és dr. Zöldréti Attilának, a SAPARD Hivatal elnökének sajtó-tájékoztatóján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban.

Téma

A SAPARD pályázatok változásai

    2003. július 24-én dr. Máhr András h. államtitkár sajtótájékoztatóján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban.

Téma

A 2003. évben fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kárenyhítő támogatásáról szóló FVM rendelet gyakorlati megvalósítása.

    2003. augusztus 8-án Gaál János múzeumi főrestaurátor és Kézdy Éva keramikus, népi iparművész Volt egyszer egy millennium c. kiállításának ünnepi megnyitóján a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

 

Humánpolitikai hírek

      2003. április 26-tól Halasi Zoltánné munkaügyi ügyintéző, május 2-től Kárász Kinga főigazgatói titkár és Kovács Gergely számítógépes rendszergazda,

      2003. július 1-től pedig Szotyori Nagy Anita és Horváth Tamás folyóirat-feldolgozók próbaidős kinevezése határozatlan idejűvé vált.

      2003. június 30-án Gerencsér Miklósné, dr. Kápolnai Ivánné feldolgozó könyvtárosok és Legéndi Ilona raktáros határozott idejű szerződése lejárt, meghosszabbításra nem került.


Agrárium

&

Hírek az MKE Mezőgazdasági Szervezetének életéből

 

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2003. augusztus 14-16. között Nagykanizsán tartotta ezévi, sorrendben összességében 35. Vándorgyűlését. A Mezőgazdasági Szervezetet különféle okok miatt hivatalosan nem képviselte senki, értelemszerűen önálló rendezvényünk sem volt a programban. A vándorgyűlést megelőzően a Népszabadság augusztus 13-iki számában interjú jelent meg Bakos Klárával, az MKE elnökével. Ennek egyes, általános érvényű részleteit az alábbiakban közöljük.

 

Kapu a világra

Könyvtárak a Gutengates-galaxis korában

 

A könyvtár ma már nem az, ami valaha volt – hiszen a Gutenberg-galaxis a Bill Gates jelképezte számítógépes forradalomnak köszönhetően egy-két évtized alatt Gutengates-galaxissá vált.

Szélesebbre kell tárni a könyvtár kapuit a társadalom felé – ez lesz a legfontosabb tárgya, gondolata a Magyar Könyvtárosok Egyesülete csütörtökön Nagykanizsán kezdődő 35. Vándorgyűlésének. Így mondja Bakos Klára, az egyesület elnöke, „civilben” a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója.

Az elnök asszony szerint a hazai társadalom nem használja olyan természetesen a modern könyvtárak kínálta lehetőségeket, mint tette ezt a „papírkönyvek” időszakában. Sokan úgy gondolják, hogy a számítógép mindent behoz a munkahelyükre, a lakásukba, fölösleges tehát bekopogni a könyvtár ajtaján. Pedig egy korszerű könyvtárban nemcsak könyveket lehet kölcsönözni, nemcsak helyben lehet olvasni. A könyvtár a számítógépes világban is – sőt: ott igazán – alkalmas arra, hogy az érdeklődők a maguk erejéből vagy könyvtárosi segítséggel rendezett információkhoz jussanak. Elvben – és sok helyütt a gyakorlatban is – a legkisebb községi könyvtár számítógépéről is elérhető a világ nagy könyvtárainak katalógusa. És nemcsak a katalógus. Nagyon sok dokumentum azonnal a képernyőre varázsolható, onnan kinyomtatható vagy lemezre rögzíthető. E lehetőség híján bárki könyvtárközi kölcsönzéssel juthat hozzá a kívánt szöveghez, ábrához, illusztrációhoz. Igaz, az efféle szolgáltatások egy része nem ingyenes.

A katalógusokhoz való hozzáférés lehetősége sokszor közvetlenebb haszonnal is járhat: lehet, hogy a keresett – és az adott könyvtárban hozzáférhetetlen – könyv, folyóirat megvan a közeli városban, vagy éppen az adott városnak egy másik könyvtárában.

Bakos Klára nem alap nélkül mondja, hogy a könyvtárosság az egyik legprogresszívebb hazai szakma. Könyvtárosaink a világon az elsők között használtak számítógépet. És nemcsak a komputerrel már gyermekkorában barátságot kötő fiatal nemzedék, hanem a rendszeres továbbképzésnek köszönhetően az idősebb korosztály is. Gond inkább azzal van, hogy a könyvtárosok túlságosan szerények a tudásukra, hogy nem mindig tudnak megfelelő hírverést csapni intézményüknek, szolgáltatásaiknak. Igaz, a társadalmi megbecsültségük sem elégséges. Sem anyagilag – bár e tekintetben a legutóbbi időszakban kedvezőek a változások –, sem pedig erkölcsileg. A foglalkozások presztízsét vizsgáló felmérések a könyvtárosokat a hierarchia legalsó negyedében találják. Mintha a könyvtáros – főiskolai végzettség ide, egyetemi diploma oda – csupán arra volna jó, hogy a kért könyvet levegye a polcról, odaadja az olvasónak, aztán felszólítást írjon neki a késedelmi díjról, mert nem vitte vissza határidőre a kölcsönzött kötetet.

A könyvtáraknak, a könyvtárosoknak tudatosítaniuk kell a társadalomban, hogy a könyvtár a sokat emlegetett információs társadalom egyik alapintézménye.

A nagyobb könyvtárak jövője egyfelől a számítógép adta lehetőségek még jobb kiaknázása. Egyre több könyvtárban alakítanak ki a zenetár és a videotár mellett internetes kabinetet. Ez az említetteken kívül azért fontos, mert a legutóbbi években terjedni kezdtek az olyan elsősorban szakmai információhordozók mint a csak CD-ROM-on megjelenő „könyv” és a csak interneten hozzáférhető „virtuális folyóirat”. Másfelől – hiszen a hagyományos könyveket kár volna kidobni, és újak is szinte megszámlálhatatlan bőségben ömlenek a nyomdákból – még közelebb kell hozni az olvasóhoz a könyvet. Világszerte tapasztalható, hogy a könyvtárakban az olvasóterem–raktár területarány az előbbiek javára változik. Az állománynak egyre nagyobb hányada kerül szabadpolcra, hogy az érdeklődő kedvére böngészhessen-bóklászhasson a könyvek között. Az olvasótermeket pedig úgy kell bebútorozni, hogy az ott dolgozó olvasó egyszerre legyen meghitt térben – polcokkal határolt „zugokban”, egymástól ha csak jelképesen is, mégis elválasztott „leülőhelyeken” – és olyan közösségi térben, amelyikben bármilyen kérdésben segítségért fordulhat a könyvtároshoz.

A fentiekkel együtt az idei vándorgyűlés fő gondolata, hogy hogyan nyithat a könyvtár a társadalom irányába kaput. Az ott elhangzottakból summázhatók azok a legégetőbb gondok és kristályosodhatnak ki azok a kívánságok, javaslatok, amelyeket a Magyar Könyvtárosok Egyesülete a kormányzat figyelmébe ajánl. Bakos Klára szerint az MKE és a szaktárca között az együttműködés megfelelő.